Most, hogy belátható ideig nem nagyon tudunk utazni a nagyvilágban, elérkezettnek láttuk az időt egy kis nosztalgiára a nem is olyan távoli múltba. Nemcsak a télből a nyárba utazások vérpezsdítő és szívmelengető, terápiás hatása miatt, hanem növény- és erkélyimádóként is hatalmas élmény volt az idén januárban tett látogatásunk Gran Canariára.
A Kanári-szigetek a nyugat-európaiaknak olyan a téli zimankóban, mint a magyaroknak egy nyáron legalább egyszer a Balaton: szinte már közhely. Sokkal trendibb manapság még a magyarok körében is a Távol-Keletre, Indonéziába vagy Vietnamba utazni.
A spanyol szigetcsoportnak kétség kívül nagy előnye azonban velük szemben, hogy közelebb van, és jóval kiszámíthatóbb és biztonságosabb a kényelemhez szokott európai állampolgároknak. Hiába van Afrikával egy vonalban, mégiscsak EU-s ország európai standardokkal, gasztronómiával, turisztikai szolgáltatásokkal és persze euróval. Aki nem akar védőoltásokkal, élelmiszerbiztonsággal bajlódni, annak egy „télből a nyárba” típusú kiruccanásra tökéletes. Nem meglepő, hogy igen sok magyarral találkoztunk ottjártunkkor, és továbbra is nyüzsögnek a ropogósra sült német és skandináv kisnyugdíjasok, kisgyerekes családok is.
Bár itt nem ért minket vérpezsdítő kultúrsok, olyan változatos növényvilágot ismertünk meg, amit a téli Budapestről nézve elképzelni se tudtunk. Ez nyilván nem újdonság azoknak, akik rendszeresen megfordulnak egzotikus országokban, de nekünk az volt. Gran Canaria ökológiai sokszínűsége miatt bioszféra-rezervátumnak számít, bővelkedik botanikus kertekben, nemzeti parkokban. Egy egyhetes nyaralás során szinte képtelenség ezt a sokszínűséget megismerni, de jó részük a köztereken is szembejön.
Itt az otthon szobanövényként tartott egyedek az utcán és parkokban nőnek óriási méretben.
A hibiszkusz Spanyolország más tájain is az utcán nő és teregeti azokat a színpompás virágokat, amikért a szobák mélyén hálaimát rebeg a növénytartó ember:
A lakásban bűvésztrükkökkel életben tartható mikulásvirág is boldogan piroslott január végén:
A különböző fikuszok itt faméretűre nőnek. Lantlevelű fikusz és csüngőágú fikusz:
Variációk kaktuszokra a Palmitos parkban:
Virágzó aloe verák parkban és a parton:
Virágzó majomfa (ez idehaza is össze szokott jönni egyeseknek lakásban)
Gran Canariában pár óra autóúttal megismerhetjük ezt a változatosságot. Északi felén hatalmas hegyek és buja, zöld erdőségek között szlalomozhatunk, délen sivatagi homokban evickélhetünk az óceánpart felé, vagy kopár sziklák, meredek kanyonok között hallgathatjuk a végtelen csendet. Kilátás északon a hegyekben:
A híres maspalomasi dűnék délen:
A híres erkélyek
Gran Canaria nem mellesleg híres a mívesen faragott erkélyeiről is. A főváros, Las Palmas és a kis hegyvidéki városkák, falvak (Firgas, Teror) tele vannak velük. Inkább a nagyobb történelmi múltra visszatekintő településeken keressük őket, a déli, turizmusból élő üdülőtelepek építészete már kevésbé érdekes.
Az erkély egykor státuszszimbólum volt, a fafaragások mintázatának gazdagsága a tulajdonos társadalmi státuszát jelezte. Érdekes, hogy semmilyen növényt vagy virágot nem pakolnak ki rájuk, hagyják magukban érvényesülni a mintákat.
Puerto de Mogan és a virágfüzérek
Bár Puerto de Mogánban nem láttunk tradicionális erkélyeket, az összes városka közül kiemelkedett a kis halászfalu, ahol a mediterrán, fehér házikókra és a sikátorok fölé színes murvafürtöt futtattak, és alattuk sétálni egész egyszerűen lélegzetelállító. Igazi kakukktojás a modern déli üdülővárosok között.
Gran Canaria persze ennél jóval több, de most nem kezdem el tankönyvszerűen sorolni a látnivalókat. Mindenesetre képtelenség betelni a napfénnyel, az egész évre jellemző későtavaszi klímával, a sudár vagy épp tömzsi, de minden esetben tökéletes pálmafákkal, vagy Las Palmas több kilométeres strandján a hipnotikus erejű hullámok bámulásával, az óceán ősi, elképesztő erejével, ami alázatot ébreszt a szemlélőben. Vagy épp a magyar szemnek oly furcsa lazasággal, ahogy a zömében észak-európai népek ledobják a textilt a nudistastrandokon, és elmerülnek (az amúgy egész évben hűvös) óceán vizében.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.