Balkon Fanatik

A boltokban számos virág-, zöldség-, gyümölcs- és fűszernövénymag kapható, de viszonylag ritkán van feltüntetve a csomagok hátoldalán, hogy erkélykompatibilis növényekről van-e szó. Összegyűjtöttük hát, hogy mit érdemes vetni a balkonládákba, cserepekbe, ha valaki úgy dönt, benépesíti az erkélyét ehető növényekkel!

Virágoknál még gyakrabban találkozhatunk a „balkonládába vetve” kifejezéssel, amely egyértelműen megjelöli, hogy érdemes az adott virággal próbálkozni akár ládában is, de zöldségeknél ritka az ilyen megjelölés. Lássuk, hogy nekünk eddig milyen növényekkel voltak eddig jó tapasztalataink. Főleg közvetlenül a ládába vethető fűszerekről és salátákról lesz itt szó, a palántázásról, előnevelésről itt írtunk korábban! Itt a paradicsomra és a bazsalikomra is kitértünk, ezekről most nem lesz szó, csak azokról a zöldekről, amelyeket nem kell átültetni, magoncaikkal bajlódni. 

Rukkola/borsmustár – a boltokban több száz forintot is elkérnek egy-egy csomag rukkoláért, pedig egyáltalán nem olyan nagy ördöngösség házilag megtermelni ezt a népszerű salátafélét. Borsmustár vagy rukkola néven többféle magot lehet találni a boltokban, nagyobb választékért érdemes a Hermésbe, vagy más kertészeti boltba (pl. Oázis) ellátogatni. Ha a magokat nagyjából március-áprilisban egy sorba elvetjük a ládába, körülbelül egy hónap múlva már szedhető is lesz a rukkolánk, ha pedig nem szedjük ki rögtön az első alkalommal az egész növényt, akár szeptember-októberig is el vagyunk látva vele. Amire oda kell figyelni, az az, hogy nem szabad hagyni, hogy virágokat hozzon. Ez főleg nyáron jelent kihívást, amikor naponta próbál újabb és újabb bimbókat hozni a növény, virágzás után azonban elvileg nagyon keserűvé válnak a levelek, amelyek a házi termesztésben egyébként is ízesebbek, mint a boltiak.

Madársaláta – ennél a mostanában népszerű salátafélénél lehetőség van arra is, hogy még novemberben elvesse az ember, tavasszal akkor már márciusban szedhető, de ha a rukkolával egyszerre vetjük, akkor is néhány hét alatt fogyasztható méretűre nő. Ennél nem ügyelek annyira arra, hogy egy sorba kerüljenek a magok, akkor ugyanis alig használnánk ki a ládát. Az egyetlen probléma vele, hogy olyan vékonyka gyökerekkel kapaszkodik csak a földbe, hogy szedéskor általában ki is szokott jönni az egész tő, így viszonylag hamar el tud fogyni a ládában termesztett mennyiség. Jó hír persze, hogy van lehetőség másodvetésre is. 

Petrezselyem – a magyar konyha sok petrezselymet használ, kellemes zöld íze jót tesz az ételeknek, érdemes ezzel is próbálkozni az erkélyeken, de kizárólag a metélőpetrezselyem verzióval, a ládákban és cserepekben a gyökérzöldségek ugyanis nehezen termeszthetők meg, értelemszerűen nem tudnak elég hosszúra megnőni a gyökerek. A metélő, vagyis jószerivel csak levélből álló petrezselyem viszont hálás erkélynövény, kis cserépbe vetve is jól kijön, egy-egy leveshez valót pedig könnyedén összecsipegethetünk róla, vagy vághatunk ollóval. Ha szerencsénk van, akár a telet is túlélheti.

Oregánó – az oregánó magról is könnyen termeszthető évelő növény, de érdemes vigyázni vele, ugyanis nagyon agresszív, ha más növényt teszünk mellé, hamar el fogja nyomni azt. Emellett viszont szinte kiirthatatlan, én körülbelül három éve vetettem egy ládába petrezselymet és oregánót, az utóbbi még mindig újra- és újraéled tavasszal. Én a leveleit szoktam olaszos ételekhez akár frissen is felhasználni.

Snidling – a snidling is évelő, és az oregánóhoz hasonlóan hiába tűnik úgy, hogy télen kipusztult (akár kint is hagyva), tavasszal érdemes várni rá, hogy újra kihajtson. Bár a boltokban is kapni cserepes snidlinget, szerintem érdemes otthon megpróbálkozni a vetéssel és termesztéssel, így ugyanis egy lényegesen ellenállóbb növényt kapunk. A bolti példányok nálam rendre kipusztultak, míg a saját, két évvel ezelőtti vetésem még mindig újra kihajt. Igaz, első évben igen vékonyka kis szálakat hozott, és ízre sem volt kimondottan erős, tavalyra azonban már határozottan megerősödött mind küllemre, mind ízre.

Sarkantyúka – a kerti sarkantyúka egyszerre dekoratív és finom: szép, színes ehető virágokat hoz, de a nagy levelei is ehetőek, leginkább egy erősebb retek, vagy torma ízére emlékeztetnek. Ízesítésként szendvicsbe vagy salátába is lehet rakni belőle, ha valaki szereti az ízvilágát, de maga növény is jól néz ki, és egy nagyobb cserépben az erkélyen is jól elvan. Egy nagyobb cserépbe kell belenyomni egymástól távol 3-4 magot, a kész növény pedig kúszik is, ki a cserépből és le mellette a föld felé. Március-áprilisban elvetve rendszeres öntözés mellett hamar megnő. 

Eper/szamóca - eper- és szamócapalántákat lehet kapni a kertészetekben is, de magvetéssel is megpróbálkozhatunk, ha már kellemesebb az idő tavasszal. Én egy szélesebb edénybe vetettem több magot, amelyekből több növény is kihajtott, nyár közepén pedig már szedni is tudtam róla pár szemet. Egy-két cseréptől vagy ládától persze ne várjuk, hogy egész nyáron ellát majd minket eprekkel, vagy hogy egy gyümölcssalátányi kijön belőle, de jó érzés azt a pár szemet is megfigyelni otthon, ahogy a szemünk előtt pirosodnak. 

Amit még nem próbáltunk, de tervben van:

Spenót – a madársalátához hasonlóan a spenót sem ereszt mély gyökereket, és vannak olyan tavaszi fajták, amik nyárra már szedhetőek is. 

Retek - a reteknek sem kell olyan mély föld, hogy megnőjön, ezért ezzel is lehet próbálkozni a virágládákban. 

Tépősaláta - kaphatók magként fejet nem képező, kifejezetten tépősalátának szánt fajták, amelyekkel nyugodtan próbálkozhatunk az erkélyen éppúgy, mint a madársalátával, vagy a rukkolával. 

A lehetőségek száma persze végtelen, láttam már erkélyen termesztett padlizsánt, babot, cukkinit, tököt is, de ezeknek némileg nagyobb a hely- és időigénye, mint a konyhában könnyen, gyorsan felhasználható fűszereknek és salátáknak.