Bizonyára nem vagyunk egyedül azzal a helyzettel így a karantén idején, hogy otthon nézzük az erkélyen, ablakpárkányon elfekvő virágládát a tavalyi virágfölddel, benne a kihalt, kiszáradt egynyáriak csonkjával vagy az elpusztult fűszernövények romjaival azon töprengve, hogy vajon felhasználhatjuk-e a benne maradt földet új növényekhez, palántákhoz?

A jó virágföld beszerzése sosem egyszerű, de most különösen nehéz. Az egyes áruházban kapható olcsó, sajátmárkás földek túl tömörek, agyagosak, nem jó minőségűek, tele vannak gyomokkal, egyéb magvakkal; az egyik, általunk kizöldített erkély tulajdonosánál kukoricák keltek ki belőle. A kis virágosok boltjaiban rendszerint kis kiszerelésben kapni földet (ha egyáltalán még nyitva vannak), ami erős ráfizetés, persze a járványhelyzetben ők is különösen nehéz helyzetbe kerültek, érdemes őket támogatni, ha megtehetjük. Maradnak a nagy kertészetek és a barkácsáruházak, de nem mindenki olyan szerencsés, hogy pont mellettük lakjon, és nincs mindenkinek autója, hogy elhozza.

Most a nagyobb, palántázáshoz, tavaszi átültetésekhez elegendő mennyiségről beszélek, minimum 50 literes tételről, amit a legjobb kondiban lévő felnőtt ember sem tud kilométereken át cipelni a vállán, hátán, egyéb testrészein. Ezeket BKV-n is lehetetlen elhozni, persze most nem is ajánlatos tömegközlekedni. Aki próbálkozott online rendeléssel, tudja: a nagy kertészetek már ki is írták a honlapjukra, hogy a pár munkanapos szállítási idő több hétre is kitolódhat. Ha egyáltalán veszik az adást; én leadtam egy rendelést az egyik neves kertészetnek egy hónapja, de még mindig nem kaptam tájékoztatást a kifizetésről.

Mit tegyünk egy ilyen esetben, bevethetjük-e a használaton kívüli, tavalyi virágföldet?

Erre a kérdésre én azt a választ kaptam egy kertészmérnöktől, hogy igen, de tartsuk szem előtt, hogy a tápanyagtartalma jóval kevesebb, mint a friss földé, és több tápoldatozást/folyékony műtrágyázást igényel. Az ezekben található nitrogén, foszfor és kálium létfontosságú ásványi anyagok, továbbá a nyomelemek, vas, cink, réz, mangán, magnézium is elengedhetetlenek a fotoszintézishez és a légzéshez. (A jó virágföld és a tápanyagellátás ennél persze jóval összetettebb kérdés, egy másik cikkben tervezünk foglalkozni majd vele.)

Azt kell mindenképp mérlegelni, hogy a tavalyi virágföldet mire használnánk fel. A legcélszerűbb, ha a könnyen beszerezhető, strapabíró egynyári balkonnövények elültetésénél vetjük be, és akkor is elkeverve friss, a virágboltokban könnyebben beszerezhető, 5-10 literes földdel, nagyobb mennyiséget és némi tápanyagot is nyerve ezzel. Nálam ez a módszer az elmúlt években bejött. A kényes szobanövények átültetésével inkább várjunk a megfelelő földre, nekik egész évre szükséges tápanyagot tartalmazó, kiváló minőségű ültetőközegre van szükségük, aminek típusa, ph-értéke fajtánként változó lehet. 

A megmaradt gyökereket, szárakat távolítsuk el a régi földből. Próbálkozhatunk azzal is, hogy a rosszabb minőségű, tömör, agyagos virágföldet vegyítjük a régivel, mert ezzel legalább fel tudjuk lazítani, segítve ezzel a lélegzést, hiszen az ideális virágföld morzsalékos, laza, semmiképp sem áthatolhatatlan massza. Gyanús, penészes, kártevőkkel teli, dohos szagú földet ne használjunk fel semmiképp. Legszerencsésebb az a föld, amibe tavaly egynyáriakat vagy magot vetettünk, palántáztunk, tehát viszonylag rövid ideig vették igénybe a növények.

Fontos hangsúlyozni, hogy aki teheti, az szerezze be az elérhető legjobb minőségű, friss virágföldet és ültetőközeget a növényeinek. Tűzoltásra, bizonyos egyszerűbb, elnyűhetetlen növényeknél átmenetileg pótolhatja a talajt a tavalyival is, de lehetőleg keverje el frissel. 

KERTÉSZKEDŐS TÉMÁKÉRT KÖVESS MINKET FACEBOOKON, CSODASZÉP ERKÉLYEKÉRT PEDIG INSTAGRAMON! HA PEDIG SZERETNÉD, HOGY SEGÍTSÜNK AZ ERKÉLYED KIZÖLDÍTÉSÉBEN, ÍRJ NEKÜNK!